1920 után, a trianoni békediktátum által elcsatolt történelmi megyeközpontból, Nagyváradról csonka Bihar székhelyére, Berettyóújfaluba költöztek át a vármegye tisztviselői. Feladataik ellátására kezdetben a községházában jelöltek ki helyiségeket. 1924-ben kezdtek hozzá a megyeháza építéséhez, és a következő évben fejezték be.
A berettyóújfalui megyeháza az építése utáni években (képes levelezőlap, Zempléni Múzeum gyűjteménye)
1925. május 18-án került sor a berettyóújfalui vármegyeháza zárókőletételére. Május 21-én a következő sorok jelentek meg a csonka megye hetilapjában, a Bihar Népében:
„Hétfő délután ünnepies aktus ment végbe Csonka Bihar vármegye székházában: megtörtént a zárókőletétel. Ez alkalomból az alábbi jelmondatokat helyezték el:
Hősi ősök fészke Nagy-Biharország
Te sem kerülted el nemzeted sorsát,
Mikor vihar dúlt, letiportak sárba,
És így lett e ház is Csonka-Biharháza.”
Korabeli képeslap (Adler és Tsa, Berettyóújfalu kiadása. Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
A település főutcáján klasszicista stílusban elkészült épület homlokzatán a megye címere volt látható a következő felirattal: "CSONKA-BIHARVÁRMEGYE SZÉKHÁZA"
A nagyterem számos rendezvénynek, megyegyűléseknek, báloknak volt helyszíne. A terem falán magyar történelmi témájú festmények, portrék kaptak helyet. 1927-ben került a falára Feszty Árpád Zsolt vezér eljegyzése c. monumentális festménye, amelyet a nagyváradi megyeháza számára készített a művész, és amelyet a párizsi döntőbíróság ítélt vissza Bihar megyének.
Ebben az épületben tervezték elhelyezni a szintén Váradról áttelepült a levéltárat is, amelynek 1926. november 1-jétől Nadányi Zoltán volt a levéltárnoka.
90 éve, 1935. január 17-én Kosztolányi Dezső berettyóújfalui szerzői estjének is a megyeháza díszterme volt a helyszíne. (Az eseményről ITT írtunk.)
A második bécsi döntés következtében Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély, Bihar vármegye visszakapta történelmi székhelyét is, a megyei tisztviselők is visszaköltöztek Váradra.
A vármegyei apparátus lovas kocsival költözik vissza Nagyváradra, 1940.
(Dr. Barcsay László felvétele, a Bihari Múzeum gyűjteménye)
A második világháború után visszaálltak a trianoni határok, az épület a járási hivatalnak adott otthont. A járási funkció megszűnése (1984. január 1.) után számos szervezet költözött az épületbe.
Járási hivatal a Kossuth u. 6. szám alatt. (Bihari Múzeum gyűjteménye)
2011-ben Berettyóújfalu Város Önkormányzata felújíttatta az épületet, timpanonjába visszahelyezték a Kurucz Imre helyi szobrászművész által rekonstruált Bihar-címert. A dísztermet a megye-újjáépítő alispánról, Fráter Lászlóról nevezték el. Sajnos, arról nem tudunk, hogy a felújítás során rábukkantak-e a hetilapban 1925-ben közölt versikére…
Az egykori megyeháza napjainkban. (Fotó: Bogya Pál)
Napjainkban ismét a járási hivatal működik csonka Bihar egykori székházában, 2015-ben az új építésű szárnyban kormányablak nyílt.
Sándor Mária
2025. június 21-én ismét Múzeumok Éjszakája! Hamarosan elérhető lesz a teljes programkínálat!
Felhasznált irodalom
Sándor Mária–Török Péter: Adatok Berettyóújfalu két világháború közötti infrastrukturális fejlődéséhez. In: Bihar vármegye a múló időben. Fejezetek történetéből, népéletéből. – Comitatul Bihor in timpul trecator. Szerk. Varjasi Imre. Debrecen, 2011. 53–74.
Bihar Népe, Bihar c. hetilap számai
