A diakonissza szóról ma már sokaknak a fiatal Piros Ildikó képe ugrik be: hátrafésült haján különös fehér főkötő, álla alatt nagy masnival. Az Abigél című filmből ismert jellegzetes fityula az 1928-ban alapított berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 10 éves jubileumára készült fotóalbum képein is visszaköszön. Nem véletlenül: a kórház ápolói feladatait ebben az időben a Debreceni Diakonissza Egyesület látta el. A magyar ápolók napján a diakonisszákról emlékezünk meg.
Piros Ildikó mint Zsuzsanna testvér az Abigél c. filmben
Szabó Magda azonos című regényéből és a belőle készült filmből – a jellegzetes egyenruhán túl – még megismerhetünk néhány apró részletet a diakonisszák életéről. Az írónő hangsúlyozza, hogy mélyen vallásos és erkölcsös életet élnek (emlékezzünk: Zsuzsanna testvérnek nem szabad hazudnia), de kiderül az is, hogy szabad férjhez menniük.
A diakónia szó jelentése: szolgálat, a protestáns egyház az elesettek megsegítésére, a szenvedések enyhítésére irányuló magatartást érti alatta. A diakonisszák fogadalmat tett, lelki gondozásban, szociális, nevelői munkában, elsősorban betegápolásban tevékenykedő nők, akik rendi közösségben, hivatásszerűen végzik szolgálatukat.
Magyarországon először a németajkú protestáns közösség által, a fővárosban 1866-ban létrehozott Bethesda kórházban szolgáltak külhoni diakonisszák. Idővel aztán több magyar egyesület is megalakult, Debrecenben a Tiszántúli Református Egyházkerület Diakonissza Intézete 1914-ben kezdte meg működését egy ápolónői tanfolyammal.
A berettyóújfalui Gróf Tisza István Közkórház diakonisszái
Böszörményi Nagy Géza, berettyóújfalui kórház első igazgatója felismerte, hogy „a kórház hírneve és belső hangulata nagyrészt az ápolónők munkáján nyugszik”. A kórház megnyitása után többféle úttal próbálkoztak, még saját ápolónői képzést is indítottak, ám sem ez, sem a Vöröskereszttel kötött együttműködési megállapodás nem vezetett hosszú távú sikerre. Végül a Debreceni Diakonissza Egyesülettel kötöttek szerződést, és a gróf Tisza István Közkórházban a diakonisszák látták el az ápolási, műtőbeli és szülőszobai szolgálatot.
Dóra testvér a szülőszobában
Az 1938-ban készült kórházi emlékalbum emléket állít a kórház dolgozói között az itt szolgálatot teljesítő diakonisszáknak is, a képek alatt azonban csak néhányuk keresztneve olvasható. Az archív fotókból kikövetkeztethető, hogy – többek között – Mária testvér a műtőben, Dóra testvér a szülőszobán végzett ápolónői feladatokat. A csoportképen összesen 15 fő számolható össze, az igazgató főorvos beszámolója szerint 11 diakonissza testvér tartozott a személyzethez. Ők 1938-ban – a kezdeti 106-ról 168-ra emelkedett az ággyal – hat osztályon (belgyógyászat, szülészet, sebészet, tüdő-, gyermek-, megfigyelő osztály) látták el a szolgálatot.
Ildikó, Ottilia és Klári testvérek dr. Vajna Istvánnal
A berettyóújfalui diakonisszák sorsát illetően még további kutatások szükségesek. Annyi bizonyos, hogy a diakonisszaintézetek országos szinten 1951-ben szűntek meg, és a testvérek többnyire állami kórházakban vállaltak munkát.
A Gróf Tisza István Közkórház 1938-as fotóalbuma a Bihari Múzeum gyűjteményében található, a fényképek belőle pedig felkerültek a Berettyóújfalu Topotéka oldalra is.
Kossuth Zsuzsanna születésnapjáról a Magyar Ápolási Egyesület 2011 óta emlékezik meg február 19-én, 2014-ben pedig az országgyűlés határozata nyomán hivatalosan is ez a magyar ápolók napja. Kossuth Lajos legkisebb húgát 1849-ben bízta meg, hogy „az összes tábori kórházak főápolónője” legyen. A szabadságharc során számos hadikórházat létesített és felügyelt. Áldozatos munkája évekkel megelőzte a hadiápolás úttörőjeként világszerte ismertséget szerző Florence Nightingale-t.
Sándor Mária
Böszörményi-Nagy Géza: Biharvármegye „gróf Tisza István” közkórháza, Berettyóújfalu. Biharvármegye. In: Magyar Kórház, 1938. 369–404.
Csanády Andrásné Bodoky Ágnes: A diakonissza életforma története Magyarországon és Nyugat-Európában. https://confessio.reformatus.hu/v/a-diakonissza-eletforma-tortenete-magyarorszagon-es-nyugat-europaban (Utolsó letöltés: 2025. február 19.)
Pető Lajosné Ecsedy Ágnes (szerk.): A Debreceni Diakonissza Intézet. Debrecen, 2001
https://szerelmembudapest.blog.hu/2014/10/09/a_bezarhatatlan_nyitott_ajto (Utolsó letöltés: 2025. február 19.)