A mai bakonszegi szülők, nagyszülők még emlékképként mesélhetnek gyerekeiknek két idős hölgyről, akik a Miskolczy–Nadányi-kúria melletti házban éltek, de azt már ők is csak hallomásból ismerhetik, hogy egyikük fiatal korában rendszeresen súlyokat dobálva edzett a Berettyó-parton. Ő nem akárki volt: egy válogatott sportoló a magyar női atlétika megszületése idejéből. Hatszoros magyar bajnok diszkoszvető.

(Nadányi Olga és Nadányi Ágnes)

Nadányi Ágnes életének részleteivel még tartozik a kutatás, az életrajzi lexikonban a születési és halálozási adatain kívül csak az eredményeit jegyzik. Persze az nem kevés, „1932-ben az első magyar női diszkoszvető bajnok. Diszkoszvetésben 1930-ban és 1931-ben 3-szoros országos csúcstartó, (…) 1930-tól 1938-ig 4-szeres magyar válogatott.”

A körösnadányi Nadányi család évszázadok óta birtokos Bihar vármegyében, a mai Bakonszeghez tartozó egykori Pusztakovácsiban a 16. század közepétől jegyzik birtokaikat. Itt született 1904. január 27-én Nadányi Ágnes, szülei Nadányi Gyula és a szintén bihari birtokos família sarja, Fényes Olga harmadik gyermekeként. Iskoláit valószínűleg testvéreivel együtt Budapesten végezhette, és már fiatal korától élete része lehetett sport: 1925-ben, az első női tájfutóverseny győzteseként találkozhatunk a nevével. 1928 végén az FTC-nél megalakul a női atlétikai szakág, hamarosan ide igazol Nadányi Ágnes. Első sikereit is a Fradinál aratja: diszkoszvetésben 1931-ben éri el legjobb eredményét 37,17 méterrel, amit másfél évtizedig nem tudtak megdönteni, még ő maga sem. 1932-ben az első női atlétikai magyar versenyen 33,95-tel lesz az első diszkoszvető magyar bajnok, a következő évben fél méterrel szárnyalta túl ez az eredményt. 1934-ben, majd '36-ban avatják újra bajnokká diszkoszvetésben, ekkor már a Nemzeti Torna Egylet színeiben. Két év múlva egy újabb magyar bajnoki csúccsal (35,48 m) szűkebb szülőföldje sportegylete, a BUSE nevét ismerteti meg az országgal, 1940-ben pedig a Nyíregyházi Vasutas SC-t képviselve nyeri el a bajnoki címet. Aktív éveiben súlylökés és gerelyhajítás számokban is indult, több ízben dobogós helyezést elérve.

(Nadányi Ágnes diszkoszvetés közben. Retusálta: Bogya Pál)

1935-ben, születésnapja táján nem csak sikereivel került be a lapokba. Budapesten kutyasétáltatás közben nézeteltérése támadt egy fiatalemberrel, aki a szóváltás hevében gonosz vigyorral belerúgott Ágnes vizslájába. A sportolónő válaszul „bokszállásba helyezkedett” és „két hatalmas horogütést mért a mosolygó arcra”.  A fiatalember homlokát öt öltéssel varrták össze később a kórházban. Fel is jelentette Nadányi Ágnest, ám a tárgyaláson nem jelent meg, így az eljárást megszüntették.

Nadányi Ágnes állatszeretete a bakonszegiekben is megmaradt: amikor az államosítással a család mindenét elvették, az atléta szeretett kecskéivel vette körül magát. Nővérével, Olgával együtt visszavonultan éltek, Ágnes az ősei földjén a téesz birkáira, disznóira, libáira vigyázott. Tarisznyájában diszkoszt hordott; háza közelében még halála után is találtak földbe fúródott súlygolyót. 1964-ben felkereste a nővéreket  a megyei napilap, hogy unokatestvérükről, Nadányi Zoltán költőről faggatózzanak. Aztán 20 év múlva érkeztek az akkor már magányosan élő Ágneshez a Magyar Rádiótól is, akkor már a sportolói múlt volt a fő téma. Az interjú 1984-ben került adásba, az első magyar női diszkoszvető bajnok a következő év december 20-án hunyt el Berettyóújfaluban. Leszármazottja neki és testvéreinek sem volt.

(A Monte Carló-i Casino előtt)

Nadányi Ágnes alakja homályos újságképekből maradt ránk. Még szerencse, hogy a bakonszegiek megőrizték emlékezetükben, és mikor egy ház padlásáról karcos negatívok, rongyos papírképek bukkantak elő, nem a szemétbe dobták, hanem átadták Tóth Imrének, aki szabadidejében fényképezéssel is foglalkozott. Az ő lánya, Tóth Mária Zsuzsánna pedagógus, grafikusművész – aki 2011-ben megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet – adta át digitalizálásra szakembernek. A modern technika segítségével lehet korrigálni (van, amit még így sem), és színekkel kitölteni a múlt képeit. Ezekből közlünk néhány darabot.

(Egy igazi szellemkép a karcolások mögül: Nadányi Ágnes gyakorol a Berettyó-parton. Digitális technikával színezett kép negatívról)

A bakonszegi sportegyesület napjainkban Nadányi Ágnes nevét viseli, ahogy az Ágnes utca is az ő emlékét őrzi. Ha a Berettyó-parton figyelmesen sétálunk, talán még 100 éves súlygolyót is találhatunk még….

Sándor Mária

Felhasznált irodalom:

Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994).

Bakó Endre: A Nadányiak története. Család, iskolák, felkészülés. In: Rálátás 8. (2007) 3. 10–17.

Egyéb források:

Familysearch.org. Bakonszegi polgári anyakönyvek. Születés 1895–1906.

Napilapok, sportfolyóiratok és sportalmachok cikkei a Hungaricana és az Arcanum adatbázisaiban